7. feladat - Szófelhő

6. feladat - Feladatszerkesztés (vaktérkép, huszadik századi politikusok, középkori magyar történelmi fogalmak)

Ebben a feladatban... feladatot kellett szerkeszteni. :) Ehhez a LearningApps oldalát használtam fel, ezzel szerkesztettem meg mind a három leckét, segédletet. Ez az oldal számomra teljesen ismeretlen volt, eddig még nem találkoztam vele, de az alapján, hogy összeállítottam ezeket, nagyon szimpatikusnak és egyszerűen kezelhetőnek találtam. A sablonoknak köszönhetően rendkívül gyorsan lehetett dolgozni ezzel a felülettel, minden tantárgyra rászabhatóak. 

Az első feladat, amit megcsináltam, egy egyszerű vaktérkép. Ezt a feladatot leginkább egy egyéni munkában tudnám elképzelni, ahogyan érettségire gyakorolnak a gyerekek, vagy akár egy nagyobb témazáró előtt. Miután megtalálták (és megtanulták) a folyók helyét, hozzá lehetne csatolni azt is, a folyók mentén milyen városok vannak, és ezek különböző korokban milyen csaták helyszínei voltak.

Következőként egy kis életrajzot, a huszadik századot céloztam bemutatni a magyar politikán keresztül. Visszatekintés esetén lehetne ez könnyedén egy bemelegítő, ötperces gyakorlat, ahol a diákok fel tudnák frissíteni a tudásukat egyénileg vagy páros módon,

Utolsónak egy szimpla szókeresőt gondoltam, ami a középkori Magyarország bizonyos fogalmait dolgozza fel. Ezt páros munkában csinálnák meg a diákok, miután megtalálták az összes szót, definiálniuk kéne a fogalmakat, megállapítani, hogy melyik században mit jelentett, mikor jelent meg először. Az esetleges eltérések esetén érvelni kell amellett, hogy miért az ő megállapításuk a helyes.

Ezt a felületet nagyon hasznosnak találtam több szempontból is; először is, például egy videókészítéssel ellentétben nem igényelt sok időt és nagy hozzáértést, "kezdők" is könnyedén alkothatnak vele különböző feladatokat. Emellett nagyon sokoldalú; a nyelvi tárgyaktól kezdve a földrajzon át mindent lehet vele oktatni, mert a feladattípusok szétágazóak. 

5. feladat - Digitális tananyag készítése (Moliére)

Az ötödik feladat egy digitális tananyag elkészítése volt. Ezt a feladatot egyszerűbben meg tudtam oldani, mint az előző videóvágást, ráadásul otthonosabban és könnyebben is tudtam kezelni a SMART-ot, mint a múltkori Movie Makert, mert párszor volt alkalmam kipróbálni ezt a szoftvert és megismerkedni vele.
Ehhez a feladathoz egy irodalmi témát, Moliére-t választottam, mivel úgy gondoltam, a sok történelem után ideje lenne foglalkozni a másik szakom IKT-sításával is. :) Moliére egy olyan téma volt számomra, ami jó emlékeket idézett fel a középiskolai (amúgy nem teljesen jó momentumokkal teletűzdelt) oktatásból, és úgy gondoltam, a Tartuffe kifejezetten jó feldolgozandó téma lehet.

A témához könnyű volt információkat és forrásokat találni, sőt találtam egy olyan videósorozatot is, ami a későbbiekben kifejezetten hasznos is lehet; az érettségihez készített fel, egy-egy témát kiemelve, esetemben éppen a Tartuffe-öt.

 Véleményem szerint a SMART szoftver és maga az interaktív tábla az egyik legsokoldalúbban felhasználható eszköz, amit egy pedagógus használhat, és kellő gyakorlattal gyakorlatilag bármilyen témát, bármilyen elképzelésben és térben meg lehet valósítani.

Első feladatnak némi ismétlésre gondoltam a témával kapcsolatban. Szerintem ennek segítségével belerázódhatunk a témába és a gyerekeket is könnyebben átláthatják a fontos összefüggéseket.

A következővel pedig akár már azt is fel lehet mérni, hogy elolvasták-e a feladott olvasmányt, vagy hogy mennyire képesek átlátni egy adott karakter lehetőségeit.

Az utolsó feladathoz használtam a Lesson Activity Toolkitet, ennek segítségével formáztam meg a "Moliére-kockámat". Ezt a kockát nagyon hasznosnak találtam, hiszen csoportbontástól kezdve feladatok kiosztásáig vagy akár felelőválasztásra is alkalmas találom.

Az általam elkészített digitális tananyag ezen a linken érhető el.

4. feladat - Digitális történetmesélés (1920-as évek Amerikája)

A negyedik feladatom egy videó elkészítése volt, ami eddig a legnehezebbnek minősült az összes közül, igazi kihívás volt eldönteni a témáját és a megvalósítását, más volt, mint az eddigiek.
A videómban az 1920-as évek Amerikájának egy részletét mutattam be. Úgy vélem, egy videó sokkal többet adhat egy diáknak órán mint egy kép vagy akár egy filmrészlet - itt ugyanis össze tudjuk válogatni azokat a momentumokat, amiket mi fontosnak vagy kiemelendőnek tartunk, nem kell ezért megzavarnunk azzal az órát, hogy folyamatosan léptetünk egy videót, vagy összevissza keresgélünk.
Ezt a videót kifejezetten egy témabevezető órára gondolnám helyesnek, még pontosabban némi áttekintésnek még a részletesebben is bemutatandó gazdasági világválság előtt, hiszen a videó pont azzal végződik; lejátszása után elkezdhetjük megismertetni a diákokkal az okokat, összefüggéseket kereshetünk a '20-as évek mentalitása és életmódja, valamint a világválság kirobbanása között.
A feladat elkészítéséhez Windows Movie Makert használtam, és habár elégedett vagyok a végeredménnyel, a programmal nem száz százalékosan. Ugyanis készítés alatt gyakran lefagyott és sokszor nagy munkámat tette ezzel tönkre, ráadásul a használata első órájában kifejezetten nehéznek tartottam a kezelését és nem átláthatónak.
A videóban lévő részletek a Boardwalk Empire című HBO-sorozatból származnak, aminek fő témája a szesztilalmi időszak. (A képeket az internetről szereztem.)
https://www.youtube.com/watch?v=n4V3K8hzyKU&feature=youtu.be

3. feladat - Digitális tananyagelemek az interneten (Anglia a 19. században - A viktoriánus kor)

A harmadik feladatként digitális tananyagokat kellett keresnem az interneten. Az összes feladat közül számomra ez volt az, ami a legnagyobb szabadságot adta eddig, és pontosan ezért tetszett ennyire.
Témának ezúttal a viktoriánus kort választottam, de ezen belül nem koncentráltam kifejezetten egy témára, igyekeztem egyfajta kedvcsinálóként összeállítani a forrásokat egy olyan órához, amivel kedvet hozhatunk a diákjainknak ahhoz, hogy jobban érdeklődjenek a téma iránt. Pont ezért választottam az alábbi videót.

A videóban a viktoriánus kort mutatja be az előadó - pontosabban megcáfolja azt, amit gondolunk róla, ráadásul rengeteg apró érdekességet említ, és amit a leginkább kiemelnék az az, hogy minden állítást alátámaszt egy-egy képpel.
A videó felhoz egy témát, amit én is ki szeretnék emelni, ezért is hoztam két képet.

Igyekeztem olyan képeket válogatni, ami vitát indíthat egy osztályban. A két kép a viktoriánus kort ábrázolja, ám ahogyan a videó is kihangsúlyozza, bemutatja, mekkora különbség volt akkoriban a társadalom legfelső és legalsó rétegei között. Úgy vélem, egy történelemórán felvetni ezt a képet remek alkalom lenne forráselemzésre, hiszen azzal együtt, hogy megismerhetik a gyerekek a korabeli viszonyokat, elemezhetik az öltözéket, a képábrázolást, beszélgethetnek különböző elméletekről, hogyan lehetett volna ezt a nagy különbséget az akkori viszonyok között kisebbíteni.

Az alábbi linken egy digitális tananyag érhető el. Az oldalt célszerű a képek után behozni, hiszen ez már nem csupán bemelegítésnek, "kedvcsinálónak" mondható, hiszen öt pontot mutat be, ami segítségével röviden áttekinthetjük a tizenkilencedik századi Anglia legfontosabb kérdéseit, emellett fogalmakat is felvet, egy tesztfeladatsorral, tanári és diák információkkal és megjegyzésekkel együtt.

Végezetül pedig szeretnék bemutatni egy weboldalt, ami kifejezetten a viktoriánus korral foglalkozik. Ezt az oldalt az óra végén mutatnám be, azok számára, akik elkezdtek érdeklődni a téma iránt, vagy esetleg ismerik már a korszakot, de még jobban szeretnének belemélyedni, ráadásul jól jöhet még az angol órák mellé, gyakorlásként is.

A forrásgyűjtés közben igyekeztem olyanokat összeválogatni, amilyen eszközöket én is szeretek és ismerek. A videón lévő előadást élőben láthattam tavasszal, és úgy gondoltam, megfelelő lehet a téma felvezetésének is. A keresés közben a legtöbb fejtörést a képek választása jelentette; sokáig nem tudtam eldönteni, milyen jellegű képet válasszak, vacilláltam a karikatúrák, reklámképek és rajzok között. Úgy vélem, ez a kettő jól bemutatja azt, amit igazán ki akartam hangsúlyozni a forrásokkal: a nagy különbséget.
Mivel a viktoriánus kor személyes, nagy kedvencem is egyben, az utolsó forrás bizonyult számomra a legértékesebbnek és legizgalmasabbnak. Ez egy remek kiindulási pont lehet bárkinek, akit érdekel ez az időszak, hiszen a szüfrazsettektől kezdve a tudományokon és a filozófián át a kórházi ellátásokig mindennek megmutatja egy szeletét, megfelelő alapot nyújtva.
Sokkal jobbnak érzem ezt a fajta forrásgyűjtést, mint a "klasszikus" módszereket, hiszen egy átlagos korszakot bemutató könyvben vagy tanulmányban nagyon kevés kép, vagy éppen számonkérés található, az alábbiak pedig átölelik mind a kettőt, és még többet is adhatnak.

2. feladat: Online időszalag készítés (A kora újkor kezdőpontjai)

A második feladat a kurzuson egy online időszalag készítése volt, amit sokkal jobban élveztem, mint az előző feladatot. A történelem szakhoz tökéletesnek találtam ezt a megoldást, szerintem kristálytisztán meg tudunk vele mutatni egy folyamat fontosabb mozzanatait időrendbe szedve. 

Ezzel ellentétben azonban kevésbé tudom elképzelni a többi szakon, hogyan lehetne ezt alkalmazni, de véleményem szerint egy kis kreativitással mindent meg lehet oldani. :) 

Az időszalaghoz a Timetoast oldalt használtam fel, és teljesen meg vagyok vele elégedve, mindenkinek csak ajánlani tudom!

Az időszalag itt található.

1. feladat: Online gondolattérkép (II. világháború)

Számomra az első feladat elkészítése valószínűleg azért vett sok időt igénybe, mert az új, idegen programokkal szemben általában nagyon szkeptikus és idegenkedő vagyok - ez ezúttal sem történt másképpen.

Amint egyre haladtam struktúra felépítésével, úgy vált könnyebbé a Mindomo felületének kezelése is. A feladat végére érve azon kaptam magam, hogy minden egyes apróságon állítani szeretnék már.

（⌒▽⌒）

Úgy vélem, ez a gondolattérkép hasznos lehet mintegy bevezetésnek és/vagy összefoglalásnak is tanóra keretében, a második világháború témájában.

A mindmap ezen a linken érhető el.